"Egy magyar programozó felér tíz némettel, de tíz német együtt felülmúl száz magyart" ... pár napja álltam munkába közvetlen az egyetem után, mikor első főnököm megosztotta velem ezt a bölcseletet ... A németek mennyire jók, azt azóta se tapasztaltam meg első kézből, de enélkül is megértettem mit akart mondani a főnökúr ... lehetsz akármilyen jól képzett, motivált, és szorgalmas, akkor is tudnod kell együttműködni másokkal. Mert tíz programozó együtt nagyobb dolgokra lehet képes, mint 100 külön külön.
---
Ehhez képest megjártam jópár programozócéget az utóbbi években, és azzal kellett szembesülnöm, hogy az előző héten tárgyalt szinergia egy nagy bullshit! ... Méghogy az emberek együttműködve hatékonyabbak mint külön külön? ... bár fel tudtam hozni egy pozitív példát, ahol a jó szervezés miatt komolyan felgyorsult a munka ... de az IT szektor egy cseppet bonyolultabb ipar, mint a sitt lapátolás és talicskázás.
Általános tapasztalat, hogy minél nagyobb egy IT cég, az egyéni munka hatékonysága annál rosszabb benne ... ezt akár rá lehetne fogni arra is, hogy egy nagyobb cégben az egyén felelőssége és a sikerből kivett részesedése is kisebb, így leszünk kevésbé motiváltak a nagy gépezetben ... de ennek valahol ellent mond, ha kell, a többség hajlandó áldozatokat hozni, hogy a cég időre tudjon teljesíteni egy bevállalt munkát.
Az egyéni hatékonyság romlása mögött első sorban azok a szervezési adminisztrációs és kommunikációs terhek állnak, amikkel egy magányos fejlesztő során soha nem is találkozna, de egy nagyobb cég életében elkerülhetetlenek. Egy 500 fős cégnél szinte már az a norma, ha egy programozó a teljes munkaideje felében csak kommunikál ... és akkor még nem beszéltem a managementről, akik már nem is vesznek részt a kód termelésében, az egész melójuk csak kommunikációból áll.
---
Ha az egyén teljesítménye egy nagyobb szervezetben ilyen jelentősen romlik, hogyan jönnek létre a nagy cégek? És ha az egy főre jutó teljesítmény egy nagy cégben alacsonyabb, akkor ők miből tudnak versenyképes fizetést adni az alkalmazottaiknak?
Példa: Egy megrendelőnek szüksége van egy informatikai megoldására. Két ajánlatot kap: Egy kisebb cég 4 év alatt vállalja a munkát, x pénzért. Míg egy másik, háromszor nagyobb cég kétszer annyi pénzért, de 2 éves határidővel szállítaná a megoldást.
A megrendelő könnyen dönthet úgy, hogy a drágább de gyorsabb megoldást választja, mert számára jelentős előnnyel járhat, ha 2 évvel korábban üzemelheti be egy szolgáltatását, ami a megrendelt informatikai megoldáson alapszik.
Matek: A példa szerint a háromszor nagyobb cégnek kétszer akkora bevétele lehet fele annyi idő alatt. Vagyis egységnyi idő alatt háromszor annyi ember négyszer annyit kereshet, így az egy főre jutó és egységnyi időre leosztott bevétel 4/3 = 1.333 szoros a kisebb céghez képest.
Ez a példa demonstrálja, hogy kooperáció célja nem feltétlenül az egyéni hatékonyság növelése. A nagyobb léptékű kooperáció kifizetődő lehet pusztán azzal, hogy több ember együtt rövidebb idő alatt képes elérni egy közös célt, még úgy is, hogy a résztvevők egyéni hatékonysága a szervezet bonyolult működése miatt kisebb lesz.
Ahol valamilyen versenyhelyzet áll fenn, ott az idő olyan fontos tényezővé válik, aminek meg lehet kérni az árát. Versengés és kooperáció ... a fogolydilemma két kulcsszava bukkant fel újra.
