Minden egész számnál létezik nagyobb egész szám, és van egy szám, ami definíció szerint minden más számnál nagyobb, ez a végtelen.
- Buta vagy!
- Te vagy a buta, te te te te!
- Nem mert te. te te te és te ... és ezerszer is te!
- Nem mert te, végtelenszer te, úgyhogy nyertem!
- Végtelen plusz kétszer te!
- Végtelenszer végtelenszer te!
- Végtelenszer végtelenszer végtelenszer és ez végtelenszer te. Én nyertem stip stop
...
Így szedi szét egymást két túlművelt kisiskolás a napköziben ... de most komolyan, mennyi végtelen + 1 ? Definíció szerint végtelen. De akkor mennyi végtelen - 1 ? Az is végtelen. Akkor végtelen + 1 = végtelen - 1 ?!! Mijjjjezahülyeség ?!!
Önmagában hülyeség is lenne bevezetni egy ilyen aberrált számot, de a végtelen fogalma nélkül nagy gondban lennénk, ha a határérték, derivál vagy az integrál számítási módszerek helyességét próbálnánk bizonyítani ... ezek nélkül meg egyszerűen nem működne modern tudományunk.
A matematika a józan észt fiókba téve szépen körülírta, definiálta a végtelent, mert szüksége volt rá. Beépítette szemléletmódjába, elfogadta létező fogalomnak ... de a valós világban létezik a végtelen? Létezik a világban bármi aminek mennyiségét vagy bármilyen más minőségét a végtelen írná le? Végtelen tér? Végtelen anyag, energia, végtelen idő, vagy sebesség? ... én úgy látom a tudomány fejlődése mutat egy egyértelmű tendenciát: Előbb utóbb minden természettudományos elmélet megdől, ami valaminek a végtelenségét feltételezi.
Hogy univerzumunk nem végtelen, már a XVIII. században kiderült az Olber paradoxonból (click) ... ma már ott tart a tudomány, hogy a Hubble űrteleszkóp ellátott az univerzumunk pereméig (click) ... de ez önmagában még nem döntötte el a dolgot, attól mert az univerzum kiterjedése véges, még előfordulhat benne a végtelen: ha a világ tetszőlegesen kicsi elemekre darabolható, akkor ezeknek a tetszőlegesen kicsi parányoknak a mennyisége végtelen. De a kémia, az atomfizika, és a részecskekutatás fejlődésével a parányok világáról is kiderült, hogy bár nagyon kicsi, de nem tetszőlegesen kicsi részekből épül fel az univerzum.
De még mindig marad menedéke a végtelennek. A téridő aberrációja a fekete lyuk közepében található szingularitás, ami egy nulla kiterjedésű végtelen sűrűségű pont, amibe végül a fekete lyuk minden anyaga belezuhan ... vagyis ez jön ki a téridő matematikájából ... a matekot nem zavarja a végtelen, de a természet minden bizonnyal máshogy kezel egy ilyen szélsőséges körülményt, csak még nem tudjuk hogyan ... egy fekete lyukból igen nehéz információt kinyerni.
Meggyőződésem, hogy a valóságban nem létezik végtelen ... így valóságban a Pi szám sem írja le magában a világmindenséget, mivel a Pi végtelen pontosságú formájában nem létezik ... nem is létezhet.
