15 évesen láttam először a Kapcsolat című filmet. Abban benne volt szinte minden, amiről akkoriban elmélkedtem; ufók, féregjáratok, de főleg egy nagy adag dilemma isten és tudomány között ... Azóta többször láttam a filmet, és rájöttem, hogy milyen jól tetten érhető a világképem alakulása azon, hogy miképp értelmeztem a film végét, amikor a főszereplő tudósnő Dr. Ellie Arroway egy idegenek által épített féregjáratrendszer túloldalán egy szürreálisan szép helyen beszélget rég halott apjával.
Akkoriban még úgy fogtam fel, hogy az ott az apja szelleme, aki halála után olyan messzi távozott, ahová lánya csak egy a földiek számára felfoghatatlan tranzitrendszerrel tudott eljutni, majd onnan vissza. Mindezt úgy, hogy erről semmi bizonyítékot nem hozhatott haza, a földiek semmit nem láthattak az utazásból, legfeljebb elhihették neki a történetét ... vagy nem.
Amellett, hogy világképem lakmuszpapírja, a film azért szerepel a blogban, mert itt találkoztam először Occam borotvájával. A történetben Dr. Arroway ezzel magyarázza, hogy miért nem hisz istenben: A dolgokra adott magyarázatokból általában a legegyszerűbb a helyes ... első olvasatra talán ártalmatlannak tűnik, de ez az a gondolat, ami pár évvel később végül lenullázta a hitet, ami addig kitöltötte a belső világomat.
