Volt vagy 36 fok, ezer ágra sütött a nap, mi meg nagy vidáman ejtőztünk egy ligetben ... a nagy heverészés közben nekem meg sikerült filozófusra inni magam ... A részeg filozófus szemüvegen keresztül megláttam, hogy mi most valójában nem csinálunk semmi mást, csak próbáljuk elkerülni a hőgutát. Minden igyekezetünk arra összpontosul, hogy legyen nálunk hideg sör, és lehetőleg az árnyékban maradjunk. Ahogy a nap fordult, 2 óra alatt nagyjából 15 métert költöztünk arrébb plédestül ... és ahogy körülnéztem, láttam, hogy más pléden heverő társaságok is így tettek. Lassan de biztosan mind araszoltunk az árnyékkal együtt, közben talán észre se vettük magunkat, úgy el voltunk merülve a nagy közös semmittevésben, vihorászásban ... én is jót mulattam frissiben született meglátásomon: Az ember azt képzeli magáról, hogy egy intelligens lény, gondolkodik, tudatában van tetteinek, pedig csak a nap elől menekül az árnyékba, nehogy felforrjon az agyvize. ... némileg vicces, de ritka cinikus gondolat volt ez tőlem ... mégis volt benne fantázia.
Az AiVolució megírásakor nem volt célom, hogy a viselkedésminták mesterséges evolúciójával valós idegrendszeri folyamatokat modellezzek, de ez nem jelenti azt, hogy nem foglalkoztatott a kérdés, hogyan tanul egy valódi agy. Ebben az árnyékba bújós cinikus gondolatban találtam meg a probléma megoldását ...
... A komfort ... Egy valódi idegrendszer a komfort elérésére törekszik. A komfort az a külső feltétel, amivel el lehet dönteni, hogy egy viselkedési minta célra vezető e vagy sem. A célravezető viselkedések megerősödnek, míg a diszkomfortot, stresszt kiváltó reakciókat célszerű gyengíteni, módosítani ... Érzésre ez is egyfajta viselkedés evolúció. A viselkedési mintákra ható szelekció és mutáció egyértelműen jelen van a modellben, míg a reprodukciós feltétel nem érhető tetten ...
A komfortelmélet szerint a testet érő pozitív és negatív hatások fejlesztik az idegrendszert. Ha a test jól érzi magát, az idegrendszer megerősíti belső kapcsolatait, míg diszkomfort, stressz esetén a neuronok hálózata módosításokkal reagál, új kapcsolatok jönnek létre, régiek szüntetnek meg, ezzel módosítva a viselkedésmintákat.
Úgy éreztem ismerős terültre tévedtem. Az informatika mellé tantervi anomáliák miatt kaptam ajándékba még egy tanár szakot is ... ennek keretében tanulhattam az egyetemen némi pedagógiát és pszichológiát ... ezen belül érintette a tananyag az operáns kondicionálást (click).
Az operáns kondicionálás egy egyszerű oktatási módszer, amiben következetes jutalmazással és büntetéssel tanítunk meg kívánt viselkedésformákat ... gondolom most minden állatidomár jót röhög magában ... de számomra nem azért lett érdekes ez a kondicionálós téma, mert akkora nagy felfedezés lenne ... ez egy jól ismert jelenség, amit szinte tökéletesen magyaráz a komfortelmélet.
